· 

Pár hétre jöttem és maradok... Indiàban. Gyerekkel. Egyedül.

Pontosan hat hete indultunk el otthonról Indiába. És maradunk. Felmondtuk a gyönyörű faházat, a nagy kertet, a nagyszülőkkel való karácsonyt, a kedves kis osztrák játszócsoportot, a kedves jògàzni tanuló helybelieket. Maradunk. Indiában. Csak ketten. Vili és én. 



Az változás nem egyik napról a másik napra jön. Legalábbis nálunk nem így volt. Amikor megérkeztünk Indiába a jógamesteremhez, igencsak kemény önértékelős időszakokon mentem keresztül. Úgy tudnám leírni ezt az időszakot, mint amikor valali feje felett kérdőjelek vannak, a szívében pedig szeretet... A fej és szív közötti játszmàè volt ez az elmúlt másfél hónap.

Miért is döntöttem így?


* Életemben először otthon érzem magam. Úgy igazán. Természetesen imádom a csalàdom és nem cserèlnèm le őket, de az érzés amikor megtaláltad a sajàt otthonod, valami különleges és leírhatatlan. Pont ez történt itt.


* Megtanultam szeretni. De nem érzem, hogy a lecke végén lennék. Úgy érzem, minél többet tanulok, annál inkább kezdőnek érzem magam. Úgy érzem, tanulnom kell még.


*Világos lett számomra, hogy az egyszerű élet egy nagyszerű élet. Minél kevesebb a tulajdonom és minél kevesebb a bonyodalom az életemben, annál inkább tudok arra koncentrálni, ami valóban fontos. Ezért feladtuk az otthoni nagy faházunkat, szép kertet, rengeteg játékot... Új életet kezdünk itt és most. A jelenben. 

 

* A jóga már nem azt jelenti, hogy milyen szépen tudom a hátrahajlìtò ászanákat végigvinni. Sokkal inkább átment tiszta bhaktiba, tehát szeretetbe és odaadàsba. Ennél szebbet még nem éreztem. Hasonló az anya és gyermek közti őszinte szeretethez, mégis több annál. Az Isten és a lélek közötti kapcsolat általam leírhatatlan. Ehhez én kevés vagyok. De amit tudok az az, hogy egy apró morzsa ebből a világból elég ahhoz, hogy feje tetejére állítsam életünket és bátran belevágjak valami újba.


* Vili iskolába jár. Igen, itt a gyerekek két éves koruktól iskolába járnak. Naponta több mint három órán át egy oadban kell ülniük. És ha nem viselkednek, sokszor jön a pálca. De ez az iskola más. Love and Freedom a neve. 

Egy olyan iskola ez, amit csodálatos emberek alapítottak. Montessori kezdemènyezessel induló jóga iskola. Én tanítom be a tanárokat a napi jóga és meditáció tantàrgyba. A gyerekeket pozitív fegyelmezèssel tanítják, határokat szabnak, de nem kényszerítenek semmire. Indiai táncot tanulnak, zene órájuk van, alternatív tanulási technikákat alkalmazunk, hogy a nap legtöbb részében azzal foglalkozhassanak amihez valóban tehetségük van és szeretnek. Egy álmom vált ezzel valóra. 


* A párommal a kapcsolatunk szünetel az átlagos értelemben. Más értelemben viszont jobban megértjük és szeretjük egymást, mint valaha. Átment mèly barátságba az otthoni civakodàs és veszekedés és egy olyan stádiumban vagyunk, ahol helyet adunk a másiknak a fejlődésènek, külön- külön. 


* A jógamesteremhez való kapcsolatom egyre erősebb. Sose kaptam még ilyen nehéz leckéket egy tanártól sem. Megküzdeni a különböző érzés - dimenziókkal, és ismét a helyes útra visszatérni a saját sebem nyalogatàsa helyett, igazából a legnagyobb tapasztalás számomra itt. A hála amit iránta érzek olyasmi, mint amikor jön valaki és megment téged egy sebesen áradó folyóbòl és àtemel a szeretet csendes tavàba. Naponta kb. 3 percet töltök a közelében, mert Vilinek mehetnèke van, és ennyi elég, hogy így érezzek. 

Úgy érzem felébredtem, úgy érzem élek és végre nem érdekel, hogy nem vettek el feleségül harminc éves korom előtt, nincs saját lakásom és sikeres karrierem a kemény egyetemi évek után. Ez nem az én utam. Az enyém a következő időre India. Még nem tudjuk mennyire. Nem tudjuk mit szeretne tőlünk az Élet. De ami biztos, hogy már nem én akarom meghatározni ezt, hanem követni szeretnék egy utat, ami számomra meg van írva. 

Nem kérlek meg, hogy oszd meg, ugyanis ez egy nagyon bensőséges napló bejegyzés. Örülök, ha tetszett, és megjobban örülnék, ha egyszer személyesen is találkoznánk itt, Indiában. 

Write a comment

Comments: 4
  • #1

    Bodomama (Sunday, 18 November 2018 21:54)

    ���� nagyon szépen szavakba öntötted����
    Hiányoztok nekünk

  • #2

    Kovács-Zorátti Adri (Monday, 19 November 2018 14:40)

    Kinga és Vili! Sok boldogságot, áldást és jó szerencsét kívánok életetek ezen szakaszához. A legnagyobb inspiráció vagy számomra továbbra is és ha egyszer eljutok Indiába, remélem hogy te vezetsz majd az úton.

  • #3

    Márti (Tuesday, 20 November 2018 10:54)

    Kedves Kinga és Vili,
    Hatalmas hálát érzek így felétek, így látatlanba is. Hálás vagyok, hogy betekintést engedtél a fantasztikus életetetkbe. Remélem hamarosan találkozunk az szeretetföldjén. ♡

  • #4

    Dr. Szabó Renáta (Wednesday, 21 November 2018 14:10)

    Sok sikert az új élethez! Inspiráló gondolatok!