· 

Jóga, Mama, Jógamama?

Este van. Ma egész nap arra készültem arra készültem, hogy jógázom. Egész nap szük kis jóga nadrágban rohangáltam és a jógamatrac természetesen ki volt gurítva a nappali közepén. Aztán az lett a legóvaros közepe. Majd a babák mentek oda aludni és kesöbb pedig az autók parkolta rajta...

Az anyaság egy hatalmas pofon az egónak. Egy jó nagy, csattanós... Olyan ami minden nap jön, hogy jól megruházzon és megmutassa ki is itt a kiskirály. Van egy barátnöm. Most született a második babája. Amikor beléptem az ajtón hozzájuk mint a kettö sirt, és öt csak a lélegzete tartotta éppen akkor össze. Volt merszem megkérdezni, hogy hogy van. Mire azt válaszolta, hogy Köszöni, de nagyon jól... "Egy gyerek mellett még meg akarod váltani közben a világot. De kettö mellett a cél, hogy mindenki tele hassal szundítson a helyén a nap végén. Hös vagy azáltal, hogy vagy...." ès milyen igaza van...

Ismerem a természetem. Örökke mennék az új kihívások felé, keresem akalandot és át akarom lépni a határaimat. A jóga ebben segít. hogy lenyugtassam magam. Ès elégedett leyek azzal, ami van. Nincs annál jobb érzés annál, amikor azon kapod magad, hogy hirtelen nincs is mire gondolj. Csak úgy vagy. Boldog vagy.

 

Aztán hirtelen jön egy baba, akit annyira szeretsz, hogy elmondani nem tudod, mégis idegesít az az apró tény, hogy nem vagy szabad. Az én esetemben, nem jógázhatok. Nem kelhetek hajnal 5kor. (Willi szopizni szeretne, felöle akár egész hajnalban.) Nem zuhizhatok hideg vizzel reggel. (Igen, jól látod, a hidegvizes zuhany hiánya komoly trauma.) Nem koplalhatok délig. (A szoptatás miatt már kora reggel farkas éhes vagyok). Nem méregteleníthetek. (Még szoptatok... még mindig... ) Nem használhatom a saját jógamatracom. (Mert autópálya!!!) nem, nem, nem... és azon kapom magam, hogy tele vagyok a nem-ekkel... és mérgelödöm... na de akkor minek a jóga?

Jöjjenek az igen-ek:

 

IGEN: Egész nap otthon lehetek. Ès igen, egész nap azt hordok amit csak akarok.

 

IGEN: igazából jógázhatok egész nap. Az ászanákra gondolok. Kicsi szünettel, hmm.. sok kicsi szünettel, de egész nap. Annyit amennyit akarok.

 

IGEN: meditálhatok szoptatás alatt. Még sose volt ennyi lehetöségem, csak ülni és nem csinálni semmit. Vagy csak feküdni és nézni a falat. Ez egy remek helyzet hogy rendezd gondolataidat. Agykontroll, autogentréning, theta-healing, vizualizálás és még sorolhatnám... Használjuk a kötelezö szünetet, anyukák!

 

IGEN: minél nagyobb a vágyad valamira, annál többet fogsz vele foglalkozni gondolatban. ÈS annál erösebben ivódik bele a tudatalattidban. Mint tudjuk, a gondolataink teremtik a körülményeinket... tehát ha nem érjük be azzal amink van, legalább jó gondolatokkal vágyakozzunk és ne azzal hogy, ahjj...már megnit nem tudom azt csinálni amit szeretnék...

 

IGEN: büszke lehetek magadra. Itt a kezem, vállon is veregetem magam. Hihetetlen türelmet, kitartást és odaadást tanulok ebben az idöszakban.

 

IGEN: A nö akkor elégedett ha az anyai örömöket átélheti vagy kilátása van erre- mondta egy jógi, aki számunkra az egyik legbölcsebb a bölcsek közül. Tehát igen, ez az a pillanat. Ès olyan hamar elmegy. Pár év múlva már nem akar a jógaszönyegemen autózni, nem akar pont akkor megint enni, ha éppen felálltam, és nem akar ennyit ölelkezni, mint most. Mivel a bölcsesség szerint ennél boldogabb már nem is lehetek, ezért kiélvezem az anyaság minden pillanatát, még ha a jógamamiság nem is fenékig tejfel!

 

 

 

Oszd meg ismeröseidnek, ha tetszett a cikk!

Write a comment

Comments: 0